Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke is részt vett a Bolyai Önképző Műhely kuratóriumi munkájában, amikor 2000 tavaszán a Bolyai János Alkotói Díj civil alapítvány első átadási ünnepségén ugyanannyi tehetséges diák vett részt a rendezvényen, mint amennyi tudós, közéleti személyiség. Ezen az eseményen Kőhalmi Ferenc is ott volt, akinek a fejéből pattant ki a BOM, mint egyetemközi tehetségfejlesztő szakkollégium ötlete. Ő volt az ösztönzője az alapítványnak és élete végéig erőn felül mindent megtett a Műhelyért és a diákokért. Ez a fajta kezdeményezés még mind a mai napig nem csak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló. A BOM jelenlegi ügyvezetője és vezető tanára prof. dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK), aki szerint a Bolyai gyakorlatilag egy filmművészeti magánegyetemként is szolgál, hiszen egyik talpköve a filmművészet. A Bolyai Önképző Műhely hivatása, hogy megkeresse a legtehetségesebb magyar fiatalokat, segítse egyéni tehetségüket, fejlessze szellemi értékeiket – mondta Benyhe István, A Műhely kuratóriumának tagja. Az interjú 2009-ben készült, a tartalma azonban 2020-ban is érvényes.
2000 tavaszán, a Bolyai-díj első átadási ünnepségét követően Dr. Somody Imre és Fodor István, 2001-ben létrehoztak egy olyan szellemi műhelyt, ahol a művészeteket ismerő, társadalmi felelősséggel gondolkodó és cselekvő emberré képzik a diákokat. Hogyan kell elképzelnünk a műhelymunkát, ami Önöknél folyik?
A Bolyai Önképző Műhely diákjai 3-4 hetente találkoznak. Egy-egy alkalommal 6-8 órát töltenek együtt. Délelőtt egy filmet nézünk meg a 25-30 fős csoportokkal, majd a közös ebéd után egy irodalmi művet beszélünk meg a „tanítók” vezetésével. Az irodalmi művek és művészfilmek értékelésében önálló szerepeket, kiselőadásokat vállalnak. Önképzésüket stilisztikai és retorikai ismeretekkel egészítjük ki. Végül a harmadik év végén a diákok egy tanulmánykötetet adnak ki, és ezzel zárják az itt töltött három évet. A műhely célja, hogy a tehetséges magyar fiataloknak valamilyen művészeti alapú képzést biztosítson, hogy ne csak szakbarbárok legyenek, hanem a világ kulturális teljesítményeivel is ismerkedjenek meg. Ennek szellemében hozták létre ezt az alapítványt, amit pillanatnyilag dr. Balázs Géza nyelvészprofesszor vezet.
Kik lehetnek az Önképző Műhely tagjai? Hány embert vesznek fel?
A műhely tagja lehet az a 17 és 27 év közötti gimnazista vagy felsőoktatási hallgató, aki megfelel a felvételi követelményeknek. Évente maximum 46 embert tudunk felvenni. Azokat a fiatalokat keressük, akik tehetségesek a saját szakmájukban. Versenyeket nyertek, dolgozatokat írtak, külföldi elismerést szereztek, diákolimpián vettek részt, azaz már bizonyítottak. Mi nem egy felzárkóztató alapítvány vagyunk, hanem tehetségképző, csúnya szóval azt is mondhatnám, hogy elitképző.
Miből áll a felvételi?
A felvételi tulajdonképpen azt jelenti, hogy a diákok leírják a felvételi bizottságnak, hogy miért akarnak a Bolyai Műhelybe járni. Ebből a felvételiztető tanítók képet alkothatnak arról, hogy hogyan gondolkodik a jelentkező fiatal. A másik pedig, hogy leírják az életrajzukat, versenyeredményeiket. Ez a kettő és egy személyes meghallgatás az, ami meggyőzi a bizottságot arról, hogy az Önképző Műhelybe helyet tudunk neki szorítani.
Kik oktatnak a Bolyai Műhelyben?
A Bolyai Műhelynek nincsenek tanárai. Vannak úgynevezett magukat tanítóknak vagy csoportvezetőknek nevező már végzett vagy valamit az asztalra letett emberek, akik egybetartják a csoportot. A végső cél, hogy ismerjék meg egymást a fiatalok és egymással vitatkozva, beszélgetve alakítsanak ki egy, olyan elfogadott struktúrát, ami alkalmassá teszi őket, hogy amikor, átveszik ennek az országnak a vezetését, és a saját szakmájukban kiválóak lesznek, akkor bízzanak egymásban, tudjanak egymással dolgozni és számíthassanak egymásra.
Mi alapján választották az úgynevezett tanítókat, a csoportvezetőket?
Kétféle csoportvezető létezik. Vannak a diákcsoportok által választott, diákcsoport-vezetők és vannak, olyan csoportvezetők, akik úgymond „tanárok”, tanítók. Ezt a programbizottság és a kuratórium alakította ki 20001-2002-ben. A csoportvezetőnek, olyan embernek kell lennie, aki széles látókörrel rendelkezik, olvasott és lehetőség szerint van pedagógiai gyakorlata. Az sem árt, ha művészeti és államigazgatási gyakorlata is van, és megfelelő kitekintéssel rendelkezik, akár művészetre, akár filmre, akár természettudományokra.
Vannak külföldi kapcsolatai a Műhelynek?
Külföldi kapcsolataink eddig elsősorban Erdélyben és Kárpátalján voltak. Ide minden évben tantúrát szervezünk a hallgatóinknak. Mindemellett vannak brüsszeli kapcsolataink is és az amerikai kapcsolatainkat, most építjük az Egyesült Államokban, Alexander Brody segítségével.
Ez egy nagyon jó lehetőség a fiatalok számára, de kevesen ismerik ezt az önképző szervezetet? Tervezik, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak?
A Műhelynek nagyon szerény a költségvetése és úgy gondolom, hogy a Műhely nem hirdetheti magát óriásplakátokon. Itt a nagyon tehetséges tanulók megszólítása történik, ezért minden egyetem megkapja a megfelelő tájékoztatást és a végzős középiskolások is. Ezen kívül egyes társadalmi fórumokon elmondjuk, hogy mivel foglalkozunk, mert valójában mi nem látványgazdálkodást folytatunk, hanem valóban szeretnénk személyes mentori támogatást nyújtani, azoknak a diákoknak, akik felvételt nyernek a Bolyai Műhelybe.
Miért szerény a költségvetésük? Nem kapnak támogatást? És ha nem kapnak, akkor miből tudnak minden évben kirándulni menni?
A költségvetés az egy komoly kérdés. Az alapítványnak a legfontosabb fenntartója a Magyar Állam, akinek fontosak a fiatal tehetségek. Az valóban igaz, hogy jelentősen csökkent ez a támogatás, de nem szűnt meg. És kétségtelen, hogy megnehezültek a képzés feltételei, de nem lehetetlenültek el. Próbáltunk magántőkét is bevonni, de itt most pillanatnyilag a működésnek a megmentése a mindennapos feladat. Az, hogy el tudunk-e menni tanulmányútra, az nem annyira a költségvetés függvénye. Hiszen a tanulmányi utak részben mindig önköltségesek voltak. Örültünk, hogyha a buszköltségekhez hozzá tudott járulni az alapítvány, de az, hogy az egész tantúrát állami ajándéknak adjuk, azt nem tartottuk volna helyesnek.
Mi alapján választják ki a könyveket/filmeket, amivel megismerkednek a diákok?
A megalakuló Bolyai Műhely programbizottságában, olyan kiváló emberek voltak, mint Csányi Sándor (bankár), Freund Tamás (neurobiológus), Alexander Brody (író), Várszegi Asztrik (pannonhalmi főapát), Sándor Péter (orvosprofesszor).
Ők hosszas mérlegelés után egy pedagógiailag átgondolt struktúrát állítottak össze, ami azóta többször megváltozott. Jelenleg adott egy tematika, de a csoportvezetők nyitottak minden új javaslatra, azonban egyvalamire nem vagyunk nyitottak: mégpedig, arra, hogy a könnyű siker világába vezessük be a hallgatóinkat.
Ön szerint mennyiben hasonlít a Bolyai Műhely az amerikai filmekből ismert titkos diáktársaságokra?
Amennyiben a diákok magukat titkos diáktársaságnak érzik a Bolyaiban. Kétségtelen, hogy van egyfajta bolyai tudat, ami kialakult az évek során, de az egyáltalán nem egy befelé forduló, titkos társaságként működő, hanem inkább egy viszonylag kötetlen, olyan társadalmi életet élő fiatalok csoportja, akik megtapasztalják azt, hogy az egyetemi napi feladataik mellett havonta egyszer komolyan foglalkoznak ennek a térségnek, a világnak a kulturális értékeivel.
Létezik Magyarországon ehhez hasonló önképző műhely?
Nincs ilyen és Európában is egyedülállóak vagyunk. Biztos vannak más tehetségfejlesztő műhelyek, szakkollégiumok, de ez ebben a formájában magyar találmány.
A Műhelyből kikerülő elit értelmiség felsőbbrendűnek érezheti magát és így felmerül annak a veszélye, hogy a csoporton kívül esőket, azaz az ország nagy részét kívülállóknak tekintik. Ön mit gondol erről? Miben segítik elő, vagy miben gátolják ezt?
Ezt sok szempontból nem hiszem. Először is azért nem, mert tehetséges emberekről van szó, akik megfelelő alázattal rendelkeznek. Egy olyan vállalkozásban vesznek részt, amely még nem akkreditált képzés. Ettől nem lesz több a fizetésük és a diplomájuk sem lesz izgalmasabb.
Ez csak és kizárólag lelki, szellemi, morális és bölcseleti pluszt ad.
Az emberiség nagy kultúráit végigbeszélgették. Ezek az emberek megtanulnak elfogadni és csapatban dolgozni. Termesztésen biztos, vannak közöttünk is, olyanok, akik egy kicsit többnek gondolják magukat a többieknél. De azt mindenki megtanulja, hogy együttműködésre vagyunk teremtve és kényszerítve is, hiszen ma már a legsokoldalúbb ember sem lehet polihisztor. Itt csak és kizárólag összefogással, team munkával, egyetértéssel lehet előre jutni.
Ebben az amúgy is megosztott országban nem gondolja, hogy az értelmiségen belül is még egy elszigetelt csoportot nevelnek ki? Kinek jó ez?
Mindenkinek. Nem elszigetelten akarjuk. Azt szeretnénk, hogyha a magyar értelmiség nem szakbarbárokból állna, hanem, olyan emberekből, akik nagy affinitással rendelkeznek a másik ember különböző gondolatai, gondja-baja iránt, akik értenék a világot morális folyamatában is. Nekünk az a véleményünk, hogy mindenki Magyarországon, aki valamilyen szakmát, tudást megszerez, annak egy élethosszig tartó tanulási folyamatra kell készülnie. A Bolyai Műhely megtanítja az egyetemisták számára azt, hogy sokoldalúnak, nyitottnak kell lenni.
Legközelebb mikor lehet felvételt nyerni?
A felvételi jelentkezés határideje minden évben: január 15. és augusztus 15.
