Nem kell a csata.
A tizenévesek ma nagyon elfoglaltak, hiszen sokkal több dologgal kell foglalkozniuk, mint akár 10 vagy 20 évvel ezelőtt. A zongoratanulás pedig időt és energiát igénylő feladat. Itt nem lehet spórolni vagy egy applikációval helyettesíteni a befektetett munkát, ezért nem véletlen, hogy pont tinédzserkorban morzsolódik le a legtöbb tanuló.
Miért tanulnak?
Szülőként és tanárként érdemes tisztázni a gyerekkel, hogy miért szeretne tanulni, mi a célja és mi motiválja. A tanárok nyugodtan kérdezzék meg a tanítványaikat, hogy melyik a kedvenc zeneszerzőjük, mit hallgatnak szívesen és mit szeretnének tanulni, így a kötelezőkön kívül olyat is taníthatunk nekik, amivel fenn tudjuk tartani a kíváncsiságukat, akár mi magunk is megmutathatjuk, hogy minket milyen zene hoz lázba. Fontos azt is megbeszélni a diákokkal, hogy hogyan tudják a legjobban beosztani az idejüket.
A hatékony időbeosztás
Egy nap még mindig 24 órából áll és egyre több dologra kell az idő, ezért a zongoratanulás során fontos szerepet kap a szülő is a történetben. Segíthetik a tanárok munkáját, ha az iskola utáni időt következetesen korlátozzák. Itt azonban mindenkinek tisztában kell lennie a célokkal, hiszen más mennyiségű gyakorlásra van szüksége annak, aki zenei pályára készül, mint annak, aki az iskola mellett fejleszti a zenei műveltségét.
A szülők szerepe
Fontos, hogy a szülők valódi érdeklődést tanúsítsanak a gyermeküket illetően, legyenek ott a fellépéseiken és jól (!) ösztönözzék őket. Nem mindegy, hogyha azt mondom:
„Tehetséges vagy” vagy „Nagyon el vagyok ragadtatva, hogy kemény munkával, szorgalommal, kitartással és türelemmel megtanultad ezt a darabot. Gyönyörűen játszol és büszke vagyok rád.”.
Érezzük a két mondat közötti különbséget?
Hogyan motiváljunk?
A zenetanulás bizonyos szempontból pont olyan, mint a sport. Itt is szükség van sikerélményekre, segítségre, biztatásra és valakinek akkor is hinni kell a diákban, ha ő maga egy adott ponton elbizonytalanodik önmagában. El kell mondani a diákoknak azt is, hogy ebben a műfajban a sikerek nem egyik napról a másikra teremnek és zongorázni nem ciki. Ez azért kiemelkedően fontos, mivel tinédzserkorban kifejezetten érzékenyek a fiatalok a kortársaik véleményére. Nem szabad hagyni, hogy xy egy távoli városból elbizonytalanítsa a tanulóinkat! Szükség van a határidőkre, a fellépésekre, játékos tanulásra, négykezesekre és arra is, hogy kipróbálhatnak az otthoni hangszeren kívül más zongorákat is. Hatalmas élmény lesz.
Ha valami nem megy, nem elég azt mondani: „Menj haza és gyakorolj!” Mutassunk technikákat és adjunk tanácsokat a hatékony gyakorláshoz. Osszuk meg vele a saját élményeinket, beleértve a nehézségeket vagy egy olyan időszakot, amikor nem akartunk gyakorolni.
A hormonok, a közösségi média, a barátok és az első szerelem könnyen felelőtlenné teheti a tinédzserkorban levő tanulókat, ezért ezzel a korosztállyal legyünk türelmesek, de legfőképpen próbáljuk meg őket a lehető legtöbb módon motiválni, így megőrizhetjük az érdeklődésüket és a lelkesedésüket is.
Képek forrása: Photo by OC Gonzalez on Unsplash
